Béri andezit kőömlés és kőtár
Az andezit kőömlés lábánál, az erdei útról letérve indul fák között az erdei gyalogút a hajlott andezit oszlopok felé. Az út tengelyére merőleges hossztengelyű, fekvő U alakú látszóbeton építmény ad helyet a 12 db, a Geopark területéről származó kőzet bemutatásának. Az út az építményen került átvezetésre, így a látogató a kőbemutatón át jut a hajlott andezit oszlopokhoz, valamint a kőömléshez, megismerve a hely kialakulásának geológiai és földtörténetét, a kő szerkezeti jellemzőit. A kőömlés felső részén egy kilátópont is található, ahonnét a Cserhát gyönyörű panorámája tekinthető meg.
A béri Nagy-hegy helyi védelem alatt álló terület, ami 2010 óta az UNESCO védnökségével működő Európai- és a Globális Geopark Hálózat tagjává vált Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelkedő földtani értéke. A béri Nagy-hegy mesterséges és természetes feltárásai 15 millió év történéseit foglalják össze kis területre koncentráltan, komplex módon. Három jól elkülöníthető korszak eseményeit tanulmányozhatjuk itt. Egyrészt megtapasztalhatjuk egy telérvulkán belső szerkezetét, másrészt szinte kézzel foghatóan érzékelhetjük a százezer évekkel ezelőtti jégkorszak hatásait, majd a XIX-XX. század emberi tevékenyégének értékteremtő tevékenységét.
A telérvulkán belső szerkezetét annak köszönhetően láthatjuk, hogy a kőbányászat során azt oly mértékben feltárták, hogy láthatóvá vált az andezit hajlott, oszlopos szerkezete. A kiömlési kőzetek anyagi összetételétől függően hajlamosak az oszloposság kialakulására. Az andezitben ritkábban jelenik meg, mint a bazaltban, ezért is különleges a terület. Ezt fokozza a hajlottsága, ami tovább növeli az esztétikai értékét. Európában és világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető a kőcsúszdára emlékeztető oszlopsor. A terület specialitása az is, hogy nemcsak hajlott, hanem egyenes oszlopok is fellelhetők itt. Az évmilliók során kőfal-szerűen kihámozódott andezit telér, hasadozottsága-repedezettsége miatt igen alkalmas volt az aprózódásra. Ez a folyamat igen intenzívvé vált a jégkorszak idején, amikor a területünket az eljegesedés ugyan nem érte, de jelentősen csökkent a hőmérséklet, ami kedvezett a kifagyás általi pusztulásnak. Ekkor keletkezett a nagykiterjedésű kőfolyás, ami napjainkban is lassan kúszik, ezért kopár a felszíne.
A legfiatalabb átalakító folyamat a Nagy-hegyen az emberi tevékenység, ami a kőbányászatban nyilvánult meg. Mindamellett, hogy ennek köszönhetjük a leglátványosabb elemek feltárását, láthatóvá tételét a kőbányászat logisztikájának egyes elemeibe is betekinthetünk. Láthatjuk többek között a meddőhányót, amin a felhasználásra nem alkalmas követ helyezték el.
