Csehvár

Diósjenő község felett, a Börzsöny hegység keleti peremét jelentő Bárány-bérc oldalából kiugró, azzal keskeny gerinccel és nyereggel összekapcsolt 523 méter magas hegykúpon emelkednek a Csehvár maradványai. Védelmi szempontból a helykiválasztás tökéletes volt, hiszen körbe jó rálátással és környezetéhez képest jelentős relatív magassággal rendelkezik. A hegykúp ovális, lapos 32x18 méter területű tetején állhatott egykor a vár kőfalas lakótornya, amiről az előkerült habarcs és kőtörmelékek is árulkodnak.

 

 

A vár további védelméről a kúptető alatt 5-10 méterrel körbefutó sánc gondoskodott. Ennek magassága ma már helyenként alig éri el az egy métert, de korábban jelentősebb lehetett. Építésekor kihasználva a meredek hegyoldalakat, külső oldalait mintegy azok folytatásaként képezték ki. Történeti források 1290-ben említik először, így valószínűleg a tatárjárás utáni Árpád-kori kisvárak közé tartozott. A 13. században királyi várnagy vezetése alatt álló királyi vár volt, de valószínűleg a 14. század eleji hatalmi harcokban elnéptelenedett.

 

 

Romjait 1437-ben a már 1387 óta a környéken birtokos - és 1434-ben a husziták ellen nyertes ütközetben magát kitüntető - Lévai Cseh család kapja meg, Jenő birtokával együtt. 1456-ban Giskra huszita alvezére Axamit birtokolja az újra álló és így mindenképpen róluk elnevezett várat, mivel a Lévai család az 1434-es sikeres ütközet nyomán kapta a "Cseh" jelzőt. Később visszakerült a Lévai Csehek tulajdonába. Utolsó említése 1470-ből származik és valószínűleg már a török kor előtt elpusztult.