Csóványosi kilátó

Igazi erőpróbára hívunk, nem csak az előttünk álló távolság (Pénzásás – Csóványos távolsága 13 km), hanem a szintkülönbség (815 m), a terepviszonyok változatossága is próbára tesznek majd bennünket. Azt ígérhetem, megéri a fáradtságot. Olyan tájait járjuk be a Börzsönynek, mely feledhetetlen látványt, s élményt ígérnek. Vigyünk magunkkal fényképezőgépet, mert mindezt érdemes megörökíteni, s magunkkal hozni.

A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa 938 méteres magasságával, míg a Magyarországiak közül csak a 19. Pest és Nógrád megye határán fekszik. A Csóványos a Magas – Börzsöny része. Földtörténetileg egy 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja, a legaktívabb időszakában keletkezett. Amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat.

Az Ipoly Erdő Zrt. sokak álmait valóra váltva, 2014-ben turisztikai beruházást valósított meg, biztonságos és kulturált kirándulóhellyé téve a Csóványost. A geodéziai mérőtorony kilátóvá történő átalakításával lehetővé vált a csodálatos körpanoráma megtekintése. A kilátó az Országos Kéktúra nyomvonalán fekszik, a bakancsos turizmus valódi zarándokhelye. A kilátót felkeresve a Börzsöny eredetéről, állat- és növényvilágáról, valamint az innen belátható, több vármegyényi térségről is átfogó ismereteket szerezhet a látogató.

GPS: 47.949126, 18.948287

A torony mellett található Béke-emlékművet újpesti természetbarátok építették.

Útvonal:

Távolság: ~ 30 km                     Nehézsége: *****                   Idő: ~ 11 óra

A Pénzásási Erdei Turistaháztól a kék négyzeten indulunk a Csánki-kertig (a Wenckheim kastélyhoz tartozó gazdasági kiskert volt valaha), ahol a sárga sávra vált utunk, mely hosszan vezet a diósjenői Závoz-tetőig nevezetes helyek sora mellett. Első állomásunk a Kámor–hegy (661 m). Nevét a hegyen egykor álló vár gonosz uráról, Kámor rablólovagról kapta. A titokzatos Kámorhoz mondák sora fűződik: mesés kincs, tömérdek arany, rablólovagok, tündérszép leányok, boszorkányok a szereplői a történeteknek. Valamikor két vár is állott rajta, nyomait azonban ma már csak a várromok őrzik.

A sáncot elhagyva a történetek hangulatán túl valóban meseszép tájat találunk a Kámorban. A hegy csúcsától K-re, mintegy 200 m-re, a meredek sziklafalban lévő Hugó-villa, s az elénk táruló pompás kilátás kárpótol a hegymászás fáradalmaiért. Egykori birtokosa Mikszáth Kálmán volt, ki írói munkássága negyven éves jubileumára kapta a birtokot a "magyar nemzet ajándékaként”. Tovább a Jász-bükki-rétet elérve az É felé induló szekérúton jutunk el a Groote-kereszthez.

A 19.sz-ban a környék erdőinek birtokosa Groote Kelemen báró volt. A bárót 1906-ban vadászaton itt lőtték agyon. Testét másnap találták meg; a kutyája őrizte. Rebesgetik, hogy tán a főerdész végzett vele, esetleg nyereségvágyból, szüksége lévén a 20.000 koronára – ennyivel biztosította be magát az esetre, ha a báró meghal. Vagy talán szerelemféltésből, egyugyanazon hölgynek udvarolt a báró is, a főerdész is. Nem tudhatjuk.

A Kun-forrásnál felfrissíthetjük magunkat. A Závoz-tető a460 méterével mélyen bevágódott a szomszédos hegyek közé, átkelőként kínálva magát. A név szláv eredetű, hegynyerget jelent.Csodálatos panoráma tárul elénk: Diósjenő, a Diósjenői -tó, a Nógrádi-medence, a Cserhát és a Naszály vonulatai. A fölöttünk magasodó sziklák indulásra késztetnek. Jobbra fordulva az aszfaltúton ereszkedünk le, a hajtűkanyarban a régi időkben egy "Mázsaház" is állt, bizonyára vámoló céllal, de annak már nyoma sincs. Valójában a kitermelt fát mérték  itt le. Az Diósjenői Erdészeti tanösvény ismeretterjesztő táblája után pár száz méternyi földút után a zöld sáv jelzésen, az Ételhordó úton indulunk felfelé. Ezen az úton hordták fel a meleg ételt Sváb Sándorné bárónő vadászvendégeinek a vadászkastélyba a falu közeli Sváb kastélyból (ma speciális otthon).

A kék jelzés kiindulásánál a Hárombarát vadászház nyomait fedezhetjük fel. Báró Groote, Falkenhausen és Almássy kedvelt találkozási helye volt vadászataik alkalmával. A Nyír-réti-kopjafa a Sváb családról emlékezik meg. Sváb Sándorné a Nyír-réten 1906-ban gyönyörű vadászkastélyt épített, mely 1945-ben kigyulladt, 1952-ben végleg elpusztult. Már csak romok emlékeztetnek rá. Tereplépcsőn haladunk felfelé, a Duna-Ipoly Nemzeti Park táblája hívja fel a figyelmet az út jobb oldalán elterülő fokozottan védett területére, az ősbükkösre, mely a börzsönyi őserdők maradványának tekinthető. Az évszázados fatörzsek között egy pásztorszállás nyomai is fellelhetők.

Az út közelében találhatók az ún. Varsa-gödrök. 1944 nyarán itt zuhant le egy német katonai repülőgép. 4 fős legénysége szörnyethalt, a diósjenőiek temették el őket a rk. temetőbe.

A Nyír-réti-nyiladékon érünk fel a Csóványos938 m magas csúcsára. A hegyen felépült kilátóról pompás látvány tárul elénk tiszta időben: a Duna kék szalagja, felvidéki tájak, a Mátra csúcsai.  A torony átépítési munkálatok alatt 2014-ben nem volt látogatható. A felújított kilátót 2014. októberében adják át.

A közeli az Oltár-kövekhez régmúlt századok vallásos szertartásainak hangulatáért érdemes elsétálnunk.

Hazafelé a „Palóc Piros” sáv jelzésen indulunk lefelé, a közelben a Rózsa-forrásból vehetünk friss vizet. A piros és zöld sáv a Három-hányásnál válik el, mely Kemence-Perőcsény-Diósjenő községek határainak találkozása. A Sasfészekbérc mentén hirtelen ereszkedve érjük el a Nagy-Mánát 707 m-en. A Börzsöny egyik legszebb panorámája tárul elénk. A Nagy-Mána-bérc mentén elérünk a Rakottyás-patak és a Rózsás-patak találkozásához. A patak mentén haladva a Tűzköves-forrásnál nagy magyar vadászírónkról, Bársony Istvánról márványtábla emlékezik meg. Az író 1908-ban megjelent „Tarka-mesék” c. kötetének utolsó írása a „Tűzköves” meséje. Az emléktáblát Szokoli Alajos állíttatta 1910-ben a „Pagony Dalnokának”. Az úton jobbra tartva kiérünk a kemencei Nagy-völgy útjára.

Átkelve a műúton a Szénaoldalban a kék négyzet földútján a Motorút aszfaltútjára érünk. A kanyarban, a hegyoldalban bújik meg Király-kút. Tiszta, friss vizét rendszeresen viszik haza a környék lakói. Hajdan Mátyás király gyakorta vadászott a Börzsöny rengetegében. Ilyen vadászatok alkalmával ihatott a forrás vizéből, mely róla kapta nevét. Vadászatinak nyomát több környékbeli hely is őrzi: Királyné-pallagja, Királyháza, Mátyás-kút. A kék négyzetet követve a Motorút kanyargós vonalán a Kőember (610m) lábánál elhaladva érünk vissza Pénzásásra.