Salgóvár (Börzsöny)

A perőcsényi Salgóvár magas sziklacsúcson helyezkedik el (nem tévesztendő össze a Nógrád megyei, Salgótarján közelében levő Salgóvárral!), első említése 1386-ból származik, de a felszíni leletek között 13. századiak is előfordulnak, tehát a vár építése erre a századra tehető. A korábban királyi kézen levő várat 1394-ben már Szécsényi Kónya fia Simon birtokolta. Az építmény pusztulását későbbi földesura, Salgói Miklós törvénysértő magatartása okozta, akinek 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király előtt kellett felelnie a tetteiért. A királyi tanács bűnösnek találta hamispénz-verésben, valamint Garai János báró feleségével, Hedviggel folytatott házasságtörésben, ezért örökös száműzetésre ítélték, négy vára közül kettőt, Salgót és Bene várát a földig romboltatták. A kirendelt mesteremberek lebontották a falait, egyes részét egyben gurították le a meredek hegyoldalon.

A vár romjai a Fekete-völgy felett emelkedő, rendkívül meredek oldalú hegytetőn találhatók. A hegytető relatív magassága a völgy felett kb. 370 m, tengerszint feletti magassága 730 m. A háromrészes vár falai erősen lepusztultak, több helyen ledőlt falrészletek is láthatók.